Ángyán János: Közönséges isteni tiszteleten mondandó templombéli imádságok : Második, harmadik rész (Pest, 1817) - 90.122

meg ennek a’ mi szivünket, hogy legyen ez az álhotatosságnak, és hűségnek áldott magva , &' Jézus Krisztus által Amen»

II.

Örökké való Atyai .jóllehet véghetetlenül felettek vagy Te minden dolgoknak, mellye- ket mi gondolhatunk, és meg foghatunk ; még is mindazáltal bizodalomtnal, és egész bátorsággal közelíthetünk Te hozzád; mert minden Teremtéseidben gyönyörködsz Te, és azok« nak javokat akaratod; szerettz Te minketis, 3Őt szerettél , minekelötte voltunk. —«» Ezt a* fáradhatatlan szeretetedet prédikálja nékünk az egész természet, és mind azok a’jók, melly ékben létünk’ kezdetétől fogva részünk volt.

Sőt -azzal sem elégedett meg ei a’ Te szereteted, hogy minket e’ jclénvaló rövid földi életre nézve boldogítson; véghetetlen örömökkel tellyes egeketis készitett ez a’ mi számunkra; és hogy ide annak idejében bizonyoson elis juthassunk , kiküldötted Szent Fíjadat, hogy az ide vezető egyenes utat felfedezze, és tökélle- tes áldozatával, az ezen való minden akadájo- kat elhárítsa. Ezért - jutattál el minket az E- vangeliom’ világárais, ezért részeltetz ottan ottan Szent Fiiadnak vatsorájábanis , a’ mint mais tselekedtél mi velünk. Világosítsd meg- óh édes Atyánk! mind ezek által, a’ mi értelmünket ; jutasdel ezt oly világos esméreted- re, a* mi által a' mi szivünk felinditasson, a' Te Lélekben és igazságban való imádásodra: hogy magunkonis megtapasztalhassuk, hogy* ez az örök élet, ha Tégedet igazán megesme- rünk. — Szentel; meg flwnket • mostis a’ Tm

Űrvats. vétele Déllye. Préd. előtt mond. lm. a