Tavasy Lajos: Levelek Erdélybe Magyarországbol. Papnak a tanító (Pest, 1848)-76
41 hogy, ha jóllehet külomböző is a tér, a dolog mégis csak egy, és az egy dolog más téren, legfeljebb is csak nevét változtatja, egyébben egy az. Nem találod-e te is a dolognak ilyetén állását ? A ki a várból kimegy, a végett hogy isten szabad ege alatt élve, várat épiteni és várat tartani kénytelen ne legyen , hanem hogy néki vára legyen mindenütt, a hol ő maga jár és kel, a hol bátor lelkének bátor testével vagy is valójának meggyőződésével áll, az, a mint mondám, utoljára csak azon veszi magát észre, mikint neki is, mig ellene a várt oda nem hagyja, csakugyan várba kell magának is szorulnia és falak közé vonulnia. És innen van, hogy most egy vár helyett két vár áll ugyanazon egy tetőn , vagy két vár ugyanazon folyam két partján ; és az egyik sokban oly fegyvereket kénytelen védelmére használni, minőket ellene forgat, és bástyáit úgy épiteni, a mint magáéit az ellenfél felépité. Ez vezette a protestantismust az egyházhoz , és innen lett, hogy az eredetileg szabad és nvilt védelmü, maga is zárral védelmezi immár magát. Vagy nem úgy van-e? utasitlak az életbe, az élethez, nézz körül, tekints önmagadra ki pap vagy, tekints hiveid összeségére és a protestánsoknak országos állására, ha valljon nem egyház-e, nem egyházias-e az ő létök? és nem egyháziak-e a cselekmények, miket a papokra biztanak vagy a miket ezek önmagoknak praesumálnak ? Hiába vitatjuk immár azt, hogy a protestan- tismusnak nincs egyháza, hogy ez külsőleg korlátokat és megszabásokat, dogmákat és formákat, symbolumokat és teendőket nem ismer, mert az mind meg van benne. Élvnek jó és ő tartja is még azt a szabad magyarázatát a bibliának, hanem a test külsőleg, még is egészen másképen áll, mint a minőnek az irás magyarázata elvén állania kellene, állnia szabad volna. Yan tehát protestáns egyház, van megbízott egyén, ki a híveket számszerint, mint valami külső polgárokat a társaságba, az egyesületbe be fogadja és besorozza; van egyén, ki őket a bizonyos és megállapított, nem pedig mindenkinek szabad magyarázata szerint eredményezett hitnek az alapján, ezen egyesü* letnek a szabályaiba és teendőibe beavatja; van egyén, ki nékik a kegyelemszereket osztogatja, ki nekik bűneiket kitárja és őket a bűnbocsánati kegyelemre, ezen a saját kebel által megszerzendő isteni malasztra szólítja; van a ki az egyént ezzel megbízza, és a kinek ezen egyén, épen a megbízásnak nyomán szintén felelős, és van, nemcsak láthatatlan, sőt ez napról napra mindinkáb fogyván, van látható egység is, és pedig olyképen, hogy már előre is nem állhatom meg, hogy meg ne valljam, miszerint a láthatatlan meggyőző- dési és hitegység, anyival inkáb fogy és csökken, menyivel in- káb sürgetik bizonyos személyek és körülmények a látható egységet, menyivel inkáb teszik azt, hogy a hiveket a templomban íelirják, anyakönyvezik, buzgóság szerint osztályozzák sat. Yan, mondom, mind ez, és merjük még vallani, hogy aprotestantismusnak nincseji egyháza, egyháza épen oly világi és positiv léteiben, a minő látható lételü a többi nem protestáns egyház ? Bár tagadhatnék, bár ne
