Tavasy Lajos: Levelek Erdélybe Magyarországbol. Papnak a tanító (Pest, 1848)-76
12 korban, és pedig hazánkban is, megkezdik külömböztetni a tankokat az ő működésük szerint, és az egyik magát falusi mesternek vagy rektornak vagy pedig csak praeceptornak nevezgeti, a másik meg oktató, professor-, és magyarul ama újabb stilus szerint mióta az ár vég- zezetet anyira megkedveltük a magyar szófaragásban — tanárnak nevezgeti magát. — De hadd szóljak először a papról. Van-e a pap és pap között külömbség? falusi és városi, suprens és udvari, meg tábori káplán, vikárius, diakónus, levita stb. között? Lényegben külömbség közöttök nincs. Ok minyájan egynemű hivatalnokok, kik egyiránt mindnyájan az egy evangéliumra eskettek és egyiránt megbizattak a szentségek kezelésével, és az ige a sz. irás nyománi hirdetésével. Külömbséget közöttök még a hivatali rang, vagy is, a lényeges hivatal melletti egyébkinti hivataloskodási megbizás sem tesz. Van superintendens, van esperes, fő és al-, van körpap, van helybeli első és második —ott a hol netalán többen a papi egyének ugyanazon egy gyülekezetnél, vannak papok a nyelv szerint, magyar, német és tót papok; de ezek még is mindnyájan az egy és közös cimet tartják, és e cimi elnevezést nem szégyenli egyik sem. Sőt a mit még nem említettem, van olyan, ki németországi tudományegyetemeket is látogatott, és olyanból lett pap, ki az egyetemeknek feléje sem ment. Mind ezek mindazáltal — társias és testvéries indulattal viseltetnek egymás iránt és egymás irányában, és olyanokul állanak a világ irányában is, a mely soha meg nem szokta kérdezni, mint lettek azokká a mik, hanem teljes egyenlőséget tulajdonit a papi köntösnek, legyen az fejér, vagy fekete, Luther vagy Zvingli köpeny, palást vagy reverenda. Vagy talán érvényesebb az egyik keresztelése , esketése, áldásszava és temetése, mint a másiké? korántsem, mert az mindnyája által és akár melyikáltal is eszközölve, egyenlő érvényű és hatású. Hogy azomban az egyik-e vagy ama csekélyszerü szertartási eltérés szerint gyakorolja hivatalát, hogy az egyik jobb szónok a másiknál, vagy áhitatosabb imádkozó a másiknál, vagy netalán tudományosabb férfiú mint akármelyik társa , az nem a papi lényegben rejlő kü- lömbség, az csak vagy helybeli szokás, vagy személyi és egyéni kitűnők tulajdon. Helybeli és csak alkalmias körülményektől függő továbbá, a silányabb vagy jobb fizetés, és egészen külsőleges, a tisz- teletes, tisztelendő, nagytiszteletü vagy -lendő, főtisztelendő vagy -letii stb. cimezés is, mert e címezésben azért mindig benne van a tisztelet, mely cimezésre nézve mindig specifikus sajátságu. Egyetlen egy esetet tudok, a mire nézve a papok külömbséget tartanak , hanem e külömbség sem vonatkozik a papi hivatal lényeges voltára, hanem illeti az egyedül a papihivatal melletti egyéb hivataloskodást. Tudom ugyanis, mikint— de nem állíthatom, ha valljon másutt is eze a szabály — azev. tiszai kerületben superientendenssé nem lehet az, ki mint ifjú hittanász külföldi egyetemeken nem járt. És ebben, ha van igazság, hát netalán csak anyibol van, a mennyiben több hit- és istené- szeti tudományosságot tesz fel a testület annál, ki a külcgyeteme-