Tavasy Lajos: Levelek Erdélybe Magyarországbol. Papnak a tanító (Pest, 1848)-76
4 alatt, és e hajlék a tanoda, mint tudományos és mint nevelési intézet, és e közös hajlék és közös tudományi templom ismét, az egész világon egy és ugyanaz, egyenlően emberi , mert azon egy igazságot fejlesztő, azon egy igazságot képviselő. Amerikának tanintézeteiben is kétszer kettő négy, úgy mintáz európaiakban ; Romában is három szöglete van a háromszögnek, úgy mint Berlinben , és a Vatikánban sem lehet a természetrajzot több országra való felosztás szerint tanítani, mint Németország akármely egyetemén, vagy Byzancban és Moszkvában ; de igenis máskép tanittatik isten léte, embernek istenhezi viszonya és istenimádtatása sat. Rómában, és másképen London, Pé- íervára vagy Istambulban. Tehát külön irányú az egyháznak vallástudománya, de nem lehet külön irányú a többi tudomány, vagy leg- aláb nem anyira külön irányú, hogy az egyházak és felekezetek külön irányához alkalmazkodnia kellene. Tartod-e te is ezeket ? ha igen, úgy az első okra nézve tökéletesen tisztában volnánk, és nem fogjuk állítani akarni, hogy a tanoda az egyháznak leánya, és pedig szolgáló-leánya, és hogy a tanitó a papnak legénye és pedig szolga-legénye ; de másrészről ismét azt sem, hogy a tanoda úrnője az egyháznak, vagy hogy a tanitó ura a papnak, hanem mindenesetre ezt, hogy a két testület és a két személy különböző, és másrészről meg ismét hogy egységes is, mert mind a kettő tanoda, és mind a kettő egyház, mert mind a kettő tanitó és nevelő, és egyszersmind mind a kettő pap. És igy, tanoda és egyház csak két kar- ja egy szellemi testnek, pap és tanitó csak két keze egy szív vérének. Egyiknek a másikra igen is hatnia, de egyiknek a másiknak alárendelve lennie nem szabad. Az Ígéretem szerinti nvilt leveleknek, miket hozzád cimezni és küldeni felfogadtam, ez legyen elseje. Ha nem fognád unni a tárgyat és nem restelleni az én hoszadalmas előadási modoromat — mert ez azon közönséges vád, a mellvei irályomat vagy toliamat illetik, — kész fogok lenni, még más következő levélkék által adott szavamat beváltani. Addig is az isten áldjon meg jó papom , te szivemnek fele, tégedet örömmel üdvözöl a másik fél. L. Jó Felem Sükösd! Előbi soraimra még be sem várva a választ, im uj levélkét indítok hozzád. Teszem azt már csak azért is, mivel az előbiben érintett tárgyát még be nem fejezem. Elsőben azt akarnám—a menyiben azt szives félhez irányzott levélnek korlátái engedik — bevégezni, s aztán, ha idő és a kebelnek sugallata úgy hozandják, egyebekről is szándékozom neked írni. A többek között, nem fogom elmulasztani,
