Tavasy Lajos: Levelek Erdélybe Magyarországbol. Papnak a tanító (Pest, 1848)-76

va, mívelem a tanoda terét és így cselekedve igyekszem teljesíteni a tanoda teendőit. így eszmélkedve, hinni akarom, hogy a jobbik félt vagy részt választani, a nélkül, hogy a másikat balnak nevezni merném , ha bár a baloldalon ver is az embernek szive.

Tanoda és egyház, tanitó és pap közti versenykedésröl sokat rebesgetnek a mai kornak és különösen hazánknak fiai. A pap restelli, hogy a tanitó magát — mint mondani szokták — alula emancipálni akarja, vagy ha e kifejezést személyre nem akarod vonatkoztatni, a mit magam is ellenzők , mert mancipiumnak soha életemben nem mertem volna a tanítót nézni , nem még akkor sem, mikor igazán a mogyorós vagy épen a nádpálcát manukapiálta fejem és hátam felett és tanítványát maneipiummá tenni akarva, maga látszott azzá alacsonyaim. Kifejezem tehát magamat másképen. Az egyház részéről restelve vétetik az, hogy a tanoda önállónak, és az egyháztól függetlennek rugaszkodik lenni; és viszont restelve veszi a tanitó, vagy nézi a tanoda, hogy az egyház, vagy a pap, nem a testvéries félnek szerepét, hanem urszerepet akar felette játszani. Mind két dologbol félreértések támadnak, a melyek épen úgy zavart okoznak, amint zavarba jő az ember akkor, ha egyszerre és mind két kezével, vagy pedig a bal helyett a jobbikkal és megforditva kap az után, a mit eggyel vagy pedig épen a jobbik vagy épen a ballal lehetne legcélszerűbben megragadni és véghez vinni. Az ily tévedés magában véve csekélység, ha az még csak a szemet bántja,de nem csekélység többé, ha hogy az a szivet is megzavarja, ha a vért fölzaklatja és netalán a főbe lövelli, a hol a vértolulásnak mindig rósz szokott lenni a k ö vetkezm én y e.

Ebből önkint fogod engedni, hogy szinte azt is merjem következtetni, miszerint a tanoda, a hol az netalán az egyháztól függ—egyház alatt itten nem értve a gyülekezetét 'agya hívek egységét, a kik mind a tanodát, mind a templomot sajátul bírva, fen tartják mindkettőjét és gondoskodnak mind a papnak, mind a tanítónak illendő fizetéséről és tekintélyes hivatala szerinti állásáról, hanem értve egyedül a községi és gyülekezeti egésznek azon működési irányát, a mely mkáb a vallásiak körül foglalkozik, azok körül, amelyek az istentisztelet fentartását nézik és a miknek rendes hivatalnoka a pap, a kinek hivataloskodási helye a templom, —mondom, ezen utóbiakat értve az egyház alatt, meg fogod engedni, hogy következtessem, miszerint a tanoda, a hol az netalán az egyháztól függ, igen megvan gátolva szabad fcjleszkedési működésében s ennél fogva nem is lehet az, sem azza, amivé és a mire mint tanítva-nevelőintézet korunkban hivatva van.

Egyik fő okom erre nézve először is az, hogy az egyház mindig felek ezeties és annak lennie kell is, mivel felekezetien egyház csak maga az emberiség lehetne. Tehát felekezeties az egyház, a tanodának pedig felekezetiesnek — hahogv felekezeti hívek által állíttatnék is fel — lennie nem üdvös dolog. Egyház több lehet va-