Ismeretlen szerző: Hieromizus és Dikéophilus levelei, avvagy a magyar papságnak polgári megkülömböztetése iránt való ellenvetések és feleletek (Veszprém, 1824) - 73.053

6

w^vwvia;

A’ melly kétségbehozhatatlan tanúbizonyságok által valamint az én állításim nyilvánvalókká tetetnek, úgy a’ tieid egéfzen felfor- gattatnak. Ugyanazért, ösmervén a’ Magyar Nemességnek polgári alkotmánnyához való in- dúlatos ragaszkodását, el merem mondani, hogy ügyekezetedben soha sem boldogúlfz, és hogy felette nagy kár volt e’ dolgot annyira börzögetned: mert eggy az, hogy a’ nemtelen fzületésú Papokban ollyan jusokra való ásítozást támafztottál, a’ mellyekhez ók soha sem fognak jutni; más az, hogy a’ világi Nemesség, éfzrevévén azoknak az övéivel eggyenlo jusokra való törekedését, a' gáto- kat kettőztetni fogja. Ezen ellenkezést már te magad is megjegyzetted eggy két Vármegyében, az pedig, hitesd el magaddal, csak kezdet volt, ’s annak üdéjében mindenütt ugyan- azonkép fogják a’ Rendek magokat kinyilatkoztatni. És így fefzegetéseddel csak az elégedetlenségnek, bizodalmatlanságnak *’s czivó- dásoknak magvát Szaporítottad kebelekben. Nemde pedig arra inti ízent Pál az Egyházi Személyeket (I. Tim. VI. 8.): ,,Eledelünk lévén, 's a mivel befödözt essünk, azokkal megelégedgyünku? Nemde a’ békesség’ kedvéért még valóságos jussaikat is feli kell áldoz- niok, azt hagyván nekik parancsolatban az Úr (Máté V. 3g. v): „Én mondom nektek ellene ne állyatok a' gonofznak: hanem a