Ismeretlen szerző: Hieromizus és Dikéophilus levelei, avvagy a magyar papságnak polgári megkülömböztetése iránt való ellenvetések és feleletek (Veszprém, 1824) - 73.053

4a

vMvwwv

hogy vifzontag baráttyaik is találkoztak, de a’ kiknek Védírásaival én nem tudtam meg- elégedni: ’s erre való nézve a' Magyar Papság’ valamennyi tagjainak a’ förendbelieknek fzintúgy mint az alrendbelieknek polgári jussait, kútforrásaikbúl, a’ honi törvényekbűl tudni illik ’s fzokásokbúl, kívántam felvilágosítani, melly arányzásomat csak az nem tudgya munkámból kivenni, ki az erdőt a’ sok fa miatt nem láttya.

A’ mi továbbá azon kifejezéseimet illeti, mellyeket te az I. §-ban megjegyzettél, azokról magam is azt mondom, hogy indulatosak: de olly értelemben, hogy az igazságfze- retetnek nemes indólattyábúl eredtek, ’s a’ nemtelen indulatokat tulajdon neveken nevezik. Az általad példaképen felhozott Vármegyékben, nemde vannak a' világi famíliák között olly fzerencsések, mellyeknek tagjai egyedül abból a’ tekíntetbűl iktattattak a’ kétségbevehetetlen Nemesek' Lajstromába, mivel Őssök az adózók’ terheitűl, hatvan efzten- deig magát fzerencsésen mentten tudta tartani — a’ melly mentesség elnézett 's éfzrc nem vett is lehetett? a’ Papok ellenben — a’ másod rendbelieket értem — jóllehet a’ nemesi fzabadságnak valamennyi ágával való éléseket több fzázados usussal, ’s nyilvánvaló törvényekkel erősítették, az Egyházi Statusnak nemességébül kitagadtattak ? Az illy