Ismeretlen szerző: Hieromizus és Dikéophilus levelei, avvagy a magyar papságnak polgári megkülömböztetése iránt való ellenvetések és feleletek (Veszprém, 1824) - 73.053

vVvvwwv 111 bizonyos réfzében, a’ fegyverfogásra felfzóllít- tatott (1536. art. 25. — iÖ2Ö. art. 4. —> 1546. art. 17.). Ez pedig mind elannyira kötelessé­gében állott a’ Nemességnek, bogy a) am* mint a’ fellyebb említett kézírásban pag. 207. mondatik, e’ katonáskodás „s/oe statutio, síoe eductio appelletur, síoe diserte ac di- stincte exprimatur, illam sumptibus Colo­norum Jieri debere; non censentur tamen Coloni sive communitates, sed Nobiles, eo­rum Terrestres Domini, i7/os statuere, cum suae libertatis non sint, nec jurisdictione in publicis gaudeant.“ Nem külömben az is bizonyos tehát b) hogy csak a’ Nemesek, vagy Nemesi megkülömböztetéssel élok kötelesek fzeméllyektúl katonát állítani* Lássuk már most, ha a1 Haza’ védelmezése fzintazonkép, mint a’világi Nemeseknek, kö­telességében állotté a’ másod rendbeli Papok­nak is? Melly kérdésre hogy tökélletes fele­letet adhassak, fzükségesnek találtam a’ Pa­pokra nézve hozott táborozásbéli törvényeket előre bocsátani, úgymint a’ mellyek egyedül képesek ebbéli kötelességeknek mivoltát, ki­terjedését minden üdoben voltaképen megha­tározni. 1) S.Steph. Deer. Lib. II. cap. 4. Scitote fra­tres cuncti, quod supra omnes laborant Sacerdotes. Unusquisque enim vestrum, suum fert laborem proprium: illi vero,

Next

/
Thumbnails
Contents