Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

lám Plátó, Aristoteles, és mások szinte olly Esi* remekjei (Genie) voltak a’ régi világnak, mint a’ mainak Kant, Fichte ’s egyébb Filosofusok, s még sem írhattak azok olly tiszta Erköltstudo- mányt, mint a’ maiak) nem azért, mintha a’mai Fiipsofusoknak elméje derekabb volna azokénál, hanem azért, mivel nem volt meg ó közöttük a’ Jézus erköltstudománnya, mellyhez a’magok esze szüleményét alkalmaztathatták volna. A honnan a’ Krisztus születése utánn élt Pogány Filosofu- sok Morálja már sokkal tisztább volt, mint azaz előtt valóké, úgy hogy mikor M. Antoniust, vagy Epiktétet olvassuk, jóllehet ezek sokkal Csekélyebb elméjű emberek voltak, mint Plátó , Zénó, és egyébb régibb Filosofusok, de már tökélletes- sebb Erköltstudományt írtak, mint amazok, sőt úgy tettzik, mintha sok helyekenn Keresztyén Filosofus beszélne, és írna,— mikor ezek írnak valami erköltsi matériáról,— azoknak a’ mai Fi- losofusoknak Erköltstudománnyok pedig, a kik magok is Keresztyének nem egyébb, mint a’ Krisztus Erköltstudománnyának Filosofusi köntösben öltöztetett Erköltstudománnya. Ezt gondo- lóra vévén, Rousseau, helyessen mondottta (a)

46 Keresztyén Erhőltst* Bevezetés III. /?.

(a) Rousseau , Lettres écrites de la Montagne oldt így ítél: „Je ne sais pourquoi l’on veut attribü- ,, er au progres de la philosophic la belle Moral ,, de nos livres. Cette Moral, tirée de la Evan- ,, gelie, etoit Chr ét lenne, avant d’ etre philosophiquéi „ Les préceptes de Platon sont souvent trés tu- „ blimes; mais combién n’erre-til pás quelquefois, „ et jusqu , ne vont pás ses erreurs ? Quant á í, Cicerón peut on erőire, que sans Platon ceRhe- „ teur eut trouvé ses Öífices? L” Evangile seul >, est, quant a la Móráig toujours sur, toüjours vrai, ti toujours unique, et toujours sembable á lui y> me“ így: Reinholds Briefe über die Kantit che Phi* loiophio B, /. hr. V. p. 144,