Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

d. ) Ami pedig az első Keresztyének Jószága közönségességét illeti, ez a’ Jézus Menybe menetele után történt dolog. *— Abból is hogy Pün- köst napján sok Essénus lett Keresztyénné, nem következik, hogy ez azért lett volna, mivel a’Jézus Tudománnyá az Essénusok Tudománnyá volt: mert hány Farizeus lett ekkor Keresztyénné $ és még sem tsinálja senki azt a’ következést, hogy a* Krisztus a’ Farizeusok' Tudománnyát tanította volna. — De egyébbaránt is honnan tudni, hogy Essénusok lettek ekkor Keresztyénekké. — Végezetre

e. J Hogy a’ Krisztus az Essénusok Sektáját soha sem támadja meg, mikor a’ többinn semmit sem ádj annak az az oka, mert ezek, pusztákban laktak, és nem városokban mint a’ Farizeusok, és Saddutzeusok, a’ kikkel minden napi dolga volt a Krisztusnak. — De jobb is volt ez a' Sekta valamivel a’ többinél, és ezeknek roszsz princípiumaikat, a' több Sektákéval edgyütt támadta meg , és ostromlotta a' Jézus.

x- §. ,

Nints Systemábcin foglalva a Jézus Erkölts- tudománny a.

Az is egy tulajdonsága a’ Krisztus Erköltstu* dománnyának, hogy azt a’ Krisztus nem Systhe- mátoan tanította. Ó ugyan is magát nem Oskolai, hanem Nép tanítójának adta ki,— és nem tudósokká , hanem jóhhá akarta az embereket formálni.— Az ö környülállasai, és rövid ideje sem engedték, hogy edgy hellyen addig ülljön, míg »z Erköltstudományról tudományos formában öntött tanításokat adhatott volna. De nem is volt napkeletén szokásban valamelly Tudományt szo- ross Logikai rendben, és systhemában szorítva adni elöl. Innen a’ Próféták, valamint Konfu34 Keresztyén Erhöhst. Bevezetés. II. K.