Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

árulja az ellenséget: úgy gyűjti magának a’ jó hír név a’ sokféle roszsz akarókat, a’ kik olly minákat ásnak alá a' jó hírben lévőknek, mellyel« észrevehetetlenül elsülvén őket egészszen megemésztik. Kimutatják a’ jó hír név ellenségi a’ magok indúlatjokat a’ betsületben álló emberekre nésve közönségessen szollvánn:

A' Bágalmazásbann, melly abban áll, mikor valaki a’ más érdemét annak távollétiében alatsonyitja , azt hamis rcáfogásokkal terheli, hibáit szükség nélkül, és olly szándékkal, ’s egész kedvetelve emlegeti, hogy azt gyalázatban keverje, és jó hírét nevét elrontsa. A’ Rágalmazásnak, mellyet tilalmassá tesz a’ gonosz szándék, tok ágai vágynak, mellyck vagy kevesebb vagy söbb bűnnel terhesek. — Hlyének a’ más betsü- letének Oltsárlása , mikor tudva kevesebb betset tulajdonit valaki a* más tselekedctének , mint ér- demlené, és mind azt, a’ mit tselekszik, hibásnak állítja lenni. — Betstelenités, már e’ több, mert semmi betset sem tulajdonit a’ legérdemesebb tselekedetnek is , sót tudva a’ más kárára ollyat mond, a' mi nem igaz. — Tsátso- gás, mikor valakinek szája tele van másoktól itt amott felszedett hírekkel, és azokat, kell nem kell, házonként hordozza, s beszélli, magát a’ más szóllásával foglalatoskodtatván az ö mindég üres óráiban. — Susárlás vagy Besúg ás, Arulhodás, ez azoknak a’ rágalmazóknak bűne, kik titkonn, alattomban hordják be, a’ hozzájok hasonló alattomosságéi embereknek, a’ másoktól hallott, vagy költött híreket, azoknak szavaiknak és tselekede- teiknek elárulói lévén. — Gúnyolás , mikor valaki a* más nevettséges követésével tárgyává tesz valakit a’ mások kinevetésének, Péld. lß: 30. Tsújfálevés , mikor valaki nagy kedvet fordít a mások hibáinak kikurkászására, 's azoknak Kereszt. Erhöhst. 28

Mások Betsületét illetü Köteles. 433