Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

tarthatnám épségben egyszersmind, vagy azon e- setbenn szabados az : ha ezt a' Magistratus pa- rantsolja, a’ Ilinek engedni kötelességünk.

3.) Az Idvezitö azt mondja: hogy a gonosz- szál ne dijunk ellent: és igy az engemet meg ölö embert, nem kell nékem megölnöm. De ez ezt teszi: Magatok személyében boszúállók ne legyetek 3 hanem a' Biró eleibe adjátok a’ megsér- tetést, a ki azért eleget tesz.

CCXXXV1. §.

A’ Haragnak természete — Nemei —- szabados vagy vétkes volta.

A’ gyilkosságnak gyökere a’ Harag , de a’ melly Indulatról meghatározással kell szólni, mivel ez bizonyos tekintetben jó, és szabados, bizonyos tekintetben pedig vétkes, és nem szabados. Szabados a‘ Harag akkor, mikor az abbéli kedvetlen indulat bennünk, melly annak érzéséből származott, hogy más velünk igazságtalanul bánt, vagy bánik. Ezt a' Haragot, mivel az Okosság ébreszti fel bennünk, cs annak igazgatása alatt áll — az Okosság nem nézheti bűnnek. Ezt az indulatot a’ Teremtő adta belénk, hogy a’roszszat hathatossan akadályoztassuk, — e’ tüzesitt bennünket a’ magunk oltalmazására, és a’ megtámadó ellen e’ tartatja meg velünk életünket. Az illy okosság hatalma alatt álló Haragot szabadosnak mondja Pál Apostol igy szoll- vánn: Haragudjatok, de ne vétkezzetek EJeZ. 4: 26. az az: szabad a’ méltatlan dolog eránt érzésbe jönni , és az igazságtalanságért kedvetlenséget mutatni, de elkerüljétek, hogy a" Harag benneteket vétkezésre ne ragadjon. így Jak: i: 19 — llly Harag volt a’ Krisztusban : midönn a’ mondódik róla Márk. 3- 5-, bogy a’ Farizeusokat haraggal körül nézte az az; megindulással

Az Emberölésről, és a' Haragról 415