Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

A* Felebaráti Szeretettről,

401

így kívánja az Emberszeretetet gyakoroltatni a' Keresztyén Vallás is. 1. Jan. 3: 18* 1 Pet. 3: 8, y. Jak. 1: 27. 2: 15—17.

3. Nem maga hasznából szármozottnak kell lenni az Emberszeretetnek. Itt is az Istent kell nekünk követni, a’ ki minden haszon- várás nélkül szeret mindent. — De nem is Keresztyéni jó tselekedet az önnön haszonból származott cselekedet. Luk: 6: 32 —- 35. Mát. 5: 46,47. 6:1. — A’Krisztus azt parantsolja, hogy mást úgy szeressünk, mint magunkat: mi pedig azt nem szeretnénk, ha más tsak akkor, és azért szeretne minket, mikor jól tészünk vele, mert ha jól nem tehetnénk, már akkor tehetne az bennünket szerentsétlenné is. Valóban az önnön haszon szeretet principiumánál fogva minden szeretetünk tsak ollyan volna mint a’ Kalmároké, a’kik a* vevőket szeretik, — és azoknak adnak, a’ kik nékik adnak.

4. Okos legyen az Emberszeretet. Itt is az Isten a’ mustra, a’ ki a’ maga idejében, a’ mi szükségünkhöz képest, a’ legjobb módon, és ollyan mértékben tesz velünk jól, a’ mennyiben azt az ö böltsessége jónak látja. Ezekben mutassa ki magát az Emberszeretö böltsessége is.

5. Állandónak kell lenni az Emberszeretetnek. Az Isten örökké jó , és a' jótételben változ- hatatlan. Itt is ötét kell követnünk. A’ szere- tetre való köteleztetés örökké való, — a’ természeti törvények változhatatlanok lévén változ- hatatlanúl követik azokat a természeti dolgok: igy kell az Erköltsi törvényekre nézve is lenni a’ dolognak. De egyébaránt is nintsen mindég Gyönyörűség kötve az emberszeretet mellé $ mert sokszor egyfelől a’ Háláadatlanság, és Hüségte- lenség keserít bennünket, — más felöl a' magunk feláldozásával kell mást szeretnünk, mint a’

tiereszt. Erköltst. 26