Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

gattatását s’a't. éppen úgy sírhattak volna az emberi nemzet’ azon szerentsétlenségén, hogy az ember, az embert nem szánja, és annak mesterséges mészároltatását, hideg vérrel elnézheti.

Egyébaránt; ha a’ mái Theátrumok minden hiba nélkül valók volnának, nem tartanák azokat ma is némellyek a’ bűnök Oskolájának^ — valamint mások azokat jó oldalról nézve Virtusok Oskolájának tartják lenni.

CCXVIII. §.

Tántz. —- erköltsi volta.

A’ Tántzot, melly a’ testnek az öszve illő hangók’ mértékére ejtett mozdításában áll, a’ Keresztyén Tudósok közül sokan, még a’ Refor- mátio után is tilalmasnak ítélték lenni; holott maga a’ Tántz szabados, — de a Tántz módjában lehet erkültstelenség.— A’ Tántz magában véve szabados, mert testünket bizonyos regula szerént mozgatni, magában bűn nem lehet. Ezt a’ Szent írás nem kárhoztatja, sem az Ur ládája e- lült tántzoló Dávidbann, sem másokban, és mivel a’ Tántz nem egyéb mint a’ belső víg érzésnek, a’ test követése által való kinyomása: a’természeti belső érzések pedig mint ártatlan kútfőből származtak, nem tilalmas dolgok: a’ Tárita sem az magában. — A’ kis gyermekek magoktól, örömökben, és a’ mú’sika hangjától inditatván tántzolnak, és minden bűn nélkül. — Utollyára a’ Tántz a’ lelket vidítja, a’ testet erősitti, annak helyes állását, módos hajtásait, és a’ tagok illendő és kedves mozgásait esközli: ezeknek pedig eszközlésére mi köteleztetünk ; és igy a’ mire köteleztetésiink van, azt ha tselekeszszük vétket abban találni nem lehet. Innen a’ legnagyobb Rangú, és kegyességet tanító, ’s mutató emberek, és Fejedelmek, eleitől fogva sza582 Rer. Kötelessegestud. II. Sz. IV. R. I. Tz.