Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682
lehetetlen is az embernek magától megtagadni , mihelyt az ö Erköltsi Természetéről, és ezen fun- dált Emberi Méltóságáról illendő megfogást szerzett magának. Minket ugyan is embereket az Isteni Bóltsesség, és Jóság minden egyéb földi teremtésektől mind Értelmi, mind Erköltsi tekintetekben mcgkülömböztetett, és ennél fogva Mél- tóságosabbakká is tett minden teremtéseknél. U- gyan is 1 ) Mi bírunk egyedül minden földi teremtések közt Erköltsi Törvény adó Okossággal, és olly Szabadsággal, hogy midőn minden egyéb földi teremtések idegen törvény alatt vágynak és prökös szükségességgel meg vágynak kötve , melynél fogva a’ természet rendétől el nem távozhatnak, mi a’ magunk Okossága által hozott Törvény alatt vagyunk, és a’ mi szabad tselekedcte- inket a’ szerént viszszük végben. Mi bírunk: 2.) Halhatatlan Lélekkel, melly, mikor egyéb teremtések elmúlnak, örökké fog élni, és a’ koporsó néki nem árthat. 3 ) Ugyan mi bírunk olly Értelemmel és O- kosságftal, mellynél fogva mi egyedül az előttünk tudvg lévő, és magunk által magunknak fel tett Tzéiból, és Tzélra tudunk tselekedni — és a’ mellynél fogva az Istenről, és annak Természetéről , ’s e’ világban lévő tzélokról helyes előterjesztéseket tudunk magunknak tsinálni. A’ Tsillar gok nem tudják azt, hogy ők állanak, vagy fa? rognak,— az ökör az ekét és az utánna kötött követ egyforma tudatlansággal huzza. A’ madarak tsak fél hangal sem tudnak többet az éneklésben, mint az ő eleik, ez előtt 1000 esztendővel tudtak , és egy is magát valamiben tzélosan nem tökéletesítette. Egyedül az ember az, a’ ki az Er- < telmi ’s Akarati tökéletesítésben előbb mehet, é§ 328 Kér. Kötelességtud. II. Sz. Ili. /?.