Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682
neli ebben egymást felyül múlni. Már az igazi Erköltstudománynak nem az a’ kötelessége, bogy azt, a’ mi Természeti bennünk el nyomja, hanem hogy azt javítsa, nemesítse, és úgy igazgassa, hogy az vétekre ne fajuljon el.— A' Természetet mesterség által ékesgetni szabados dolog: szaba- dós hát a’ testnek ruhával való ékesgetése is. — Az emberi lélek kifejtödzésére is sokat tesz ez': mert az emberi testnek mint legszebbnek szépítésén iparkodván az emberi elme, megveti minden mesterségét, és erejét, hogy ezt miképpen tehesse szebbé: és igy sok találmányokra adott ez eleitől fogva alkalmatosságot. De meg is kívántatik természettel a' Polgári Társaságban hogy legyenek abban nagyobb, és kissebb rangú emberek, a’ melly állapotok meg- külömböztctésére szükségesképpen megkivántatik a’ ruhabéli megkülömböztetés , és a’ Hivatalokhoz illő öltözetbéli pompa is. A’ Keresztyén Erkölts- tudomány tehát ezen természeti, és az emberi nemzet jóllétére, ’s a’Polgári Rendre éppen szükséges dolgot, mig az a’ maga határában áll, nem kárhoztatja. A’ minthogy nints is az Ujj Tcsta- mentomban tsak egy szó is arról, hogy a’ Keresztyén ember szines, vagy színtelen ruhában járjon £ __ sem a’ Ruhabéli pompa és az azzal való maga ékesgetés ott nem tiltatik,— sőt ellenkezőt látunk abban: mint Ja k. 2: 1—4* az Isteni tiszteleten arany gyűrűkkel felehesitetett ujjakkal, és a' fényes vagy pompás ruhában való megjelenés helyben hagyatik: hogy ha pedig még az Isteni tiszteleten is helyben hagyatik ez: miért nem a’ Polgári állapotokban és foglalatosságokon? __ Tudjuk, hogy az Ujj Testamentom minden Keresztyének kötelességévé teszi, hogy sen* ki senkit meg ne botránkoztásson: de a’ ki á’ maga állapotához, Rangjához, Hivataljáhozés ér522 Her. Hötelessegtud. II. Sz. I. Ii. III. Tz.