Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

okoznak.— De tsupa finnyásságból nem enni meg valamit, és a’ mihez nem szoktunk azt roszsznak tartani helytelen dolog. 1. Tim. k' 4» Ellenben sorsán felyül való eledelekre és italokra vágyni, nyalánknak, ’s telhetetlennek lenni, igen hibás és vétkes dolog.

clxxix. §.

Szabados e a’ Böjt ? — megfogás — tzeljai.

Sokan bizonyos ideig a’test táplálására szükséges minden eledelektől, és italoktól, önként megtartoztatják magokat, vagy böjtölnek. Ezen tulajdon értelemben vett Böjtölés (mert az ételeknek tsak bizonyos nemétől való magunk megtartóztatását,— az italra tekintet sem lévén , nem is lehet böjtnek nevezni) annyiban szabados, ha az a’ test egésségének nem árt,— ha azzal valaki mint oltalomszerrel (praeservativa) úgy él valami nyavalya ellen — ha továbbá ez által a' lélek al- kalmatossabbá tétettethetik a’ tisztább gondolkodásra, ’s elmélkedésre.—De ha valaki a’ Böjtölé ssel Életét röviditné, —— vagy abból babonát tsinálna, azt gondolván hogy azt az Isten Érdemnek tartja , ha ő bizonyos napon koplal, — ha továbbá valaki úgy vélekednék, hogy a’nem evés magában szentség, és Kegyesség, sőt a’ bűnért való Elégtételnek a’ neme j utoljára, ha valaki Isteni tiszteletet formálna abból hogy nem eszik, már az íIly Tzélból tett böjtölést a’ Keresztyén Erköltstudomány helyben nem hagyhatja. A' Keresztyéni Virtusosság nints bizonyos napokhoz köttetve, — mindennap egyformán kell nékünk a’ jóságra törekednünk: a’ ki hát ezt tsak a’böjthöz , és böjti napokhoz köti : az a' Keresztyén Vallás ellenére tselekszik. A’ minthogy Vallási tekintetből sem a’ Krisztus, sem az Apostolok, a' Böjtölést, mind magában Erköltsi jó tselekedeteft

Ä Test táplálását illető Köteless. 317