Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

Livánságinak és az indulatok felbuzdulásinak mindenkor ellene tudna állni.

2.) A’ Tudatlanságban, melly miatt séma’ Törvénynek esméretire , sem annak alkalmaztatására nem juthatván el az ember, a’ maga kötelességeit megronthatta.

7).) A’ roszsz nevelésben melly sokszor lágy, sokszor kemény. A' lágy nevelésben mód nélkül való kedvezés van, minél fogva nem tsak hogy meg nem intik sok szülék gyermekeiket valami Bűnről, sót sokszor még inkább megditsérik azért azokat, és világra valóknak mondják', ’s gyönyörködnek benne, ha azok káromkodni, s hizelke- déseik által másoknak tettzeni tudnak.— Az igen kemény nevelés sem jó, mert a’ gyermek tsak félelemből, és rászoktatásból Jeszsz jóvá.

Sokat tesz a’ vétkezésre az az állapot is, mellyben helyheztettettiink. p. o. a' szegénység tesz sok embert hizelkedövé, hazuggá, iriggyé, tolvajjá, békételenné — a’ gazdagság pedig kevél- lyé, vesztegetővé, eröszakoskodóvá, vallástalanná— Ezért könyörög Agur, hogy az Isten sze* génységet, vagyr gazdagságot ne adjon néki. Péld. 30: Q. és a’ Krisztus is ezen okból tartja a' gazdagságot nagy akadálynak a’ virtusra nézve. Mát. 6: 10 — 24. Márk. 8 : 36- Luk. 12: 15—21. 1. Tim. 6:9» 10*

5.) Sok bűnöknek okai a’ Roszsz Példák, mellyeket nem is tudnánk, ha azokat nem láttuk volna,— és ezek a roszsz példák azért veszedelmesek, mivel könnyebben £é szinlik magokat a’ szívben, mint akár mi jó tanítás,— egyébaránt is természettel hajlandók vagyunk a’ másoknak, kivált a’ kiket betsülünk, követésére,— de hamarább is el ragad a’ roszsz, mint a’ jó , úgy hogy észre sem veszszük, hogy olyanokká forrná200 Keresztyén Közöns. Erhältst» IX. R.