Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682
lekedetet: innen a’ Tselekedetnek Formája teszi a’ tsclekedetet szoros értelemben bűnné , és nem annak a’ Matériája p. o. Valaki feltett szándékból meg öl valakit e’ bűn5 mert itt az Akarat, volt roszsz,— de ha valakinek fejszéje a’ nyeléből kiesvén, és az ekkor egy tőle észre sem vett embert agyon ütött, itt a’ Matéria, vagy az ember öles meg van, de azért e’ nem szoros értelembe vett Bűnj mert a’ Formája nem volt meg a’ tselekedetnek. Ezért nevezi már a’ Szent írás a’ Hihetetlenséget, Tévejgést, Bálványozást , Keresztyén Vallástól való elszakadást Bűnnek 2- Mos. 32: 21. 30* 31. dán. 8: 21. 24- Gál. 2: 15- Jer. 2. 15. Jan. l6: 8* 9* Sid. 3: 13. merta’ formája ezen tselekedeteknek roszsz. — Forma szerént tehát megkivántatik a’ bűnre, hogy az ember az előtte tudva lévő törvényt, és a’ törvényből megesmert kötelességet,-— élvén az ö okosságával és szabadságával, s önként való meghatározásából, és tudva rontsa meg. XCVI. §. JVemei a Tselekedet szerént való Bűnnek. A’ Tselekedet szerént való Bűnnek. 1. ) Belsők, melyek a’ gondolatban, kívánságban, és Indulatban mennek végben: külsők mellyeket a’ test tagjaival viszünk végben. 2. ) Készakartva valók, mikor a’ tudva lévő Törvényt meggondolásból, és önként előre való reá határozásból rontom meg.— IVem készakartva valók, mikor tudva, és előre önként való reá határozásból nem tülekedett valaki 3. Mos. 4. Rész. — Ennek ága. 3. ) A’ Tudatlanságbéli Bűn, mikor a Tör- \rényt vagy nem tudjuk, vagy nem jól tudjuk. Mikor az ebbeli tudatlanság elkerülhetetlen , és meggyözhetetlen, ekkor a' tselekedet ha roszsz A" Tselekedet szerént való Bűnről. 197
