Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

\ 73 Keresztyén Közöns. Erhöhst. VII. R. * lesség tehát egy olly Tzél, mellyhez mindég le* Let közeiitni, és keil is, de a’ melíyet elérni nem lehet. Innen , a’ ki azt állitná, hogy ö szent em­ber, — 's annyi jót tud tselekedni , hogy mások­nak is szoiigálhat belőle, mivel magának nints annyira szüksége 5 az illy ember nem egyébb Ke­resztyén Farizeusnál, a' ki a’ régi Farizeusoktól tsak annyiban külümbözik, hogy e' most él. LXXXIII. §. A’ Keresztyéni Virtusnak és Kegyességnek grádusáról. Mivel a’ Kegyességben lehet, és keli is neve­lkedni: nyilván van, hogy a’ Virtusnak kell grá- dusának lenni. Meghatározza a’ Virtusnak Nagy­ságát az Indulatnak tisztasága mert mennél üressebb az Akarat az önnön haszontól, annál di- tsösségesebb a’ Virtus Luk. (}. 32 Kom. 8’. 15-—■ továbbá, az Akaratnak készsége, mert mennél nagyobb áldozatokban kerül a’ Virtus , annál mél- toságosabb az Mat. 20 : 39- Luk. 21:1 — 4* — a’ Léleknek állhatatossága , mert mennél tartós- sabb a’ testiségnek való ellentállás , ’s mennél vál- tozhatallanabb az Akarat a' jó mellett, annál tö- kélletessebb a’ Virtus,— az Akadályok’ nagy-' sága és sokasága , mert mennél terhessebb a* Hartz a’ Virtus felett való viadalban , annál fé- nyessebb a' gyözödelem Mát. 11: 20 — 24- utoljára, a’ tselekedetnek következese, a’ Törvénynek sze'lessebb vagy szilkebb kiterjedése, és több e- setekre való alkalmaztathatása is meghatároz­za a’ Virtusnak Nagyságát vagy Kitsinvségét. A' kik tehát minden Virtust a’ Stoikusok utánn egyen­lőnek tartanak, azoknak annyiban van /sak igaz­ságok , a’ mennyiben minden Virtus a' Törvény *xánt való engedelmességből származik.

Next

/
Thumbnails
Contents