Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

eittcsében. A’ Keresztyén Virtus pedig áll a’Jézus által tanított és clöl adott Evkoltsi parantso- latok nak mint Isten Törvényeinek , az ő eránta való tiszta szerétéiből származott szíves betöltésében , és megtartásában. Ez a’ megkülömböztetés valamint régi úgy nem egészszen fundamentomos. Mert a’ Filozófus ezen megkülömböztetés szerént tselekszik az okosság Törvénye szerént: úgy de a’ Ke resztyén is a5 szerént tselekszik5 mert a'Fi* lozofus szivében az Isten más Törvényt nem plántált bé, mint a' Keresztyénébe: és így ennyiben a’ Filozófusi, és Keresztyéni virtusok közt kiilömb- ség ninís. Mind az által eé menyiben a’ Filozófus azt mondja, hogy ö maga magának Törvény adójja a’ Keresztyén pedig azt mondja, bogy az ö Törvény adójja az Isten , és bogy amaz az Erköltsi Törvényeket tsupánn az okosságból, e’ pedig még a’ mellett a’ kijelentésből is folytatja le, és e szerént ama nem Vallásból, e’ pedig Vallásból megy ki, és az okosság inditó okai mellett a’ Krisztus példájjából, halálából, a’ Szent Léleknek segedelméből is vészi az inditó okokat, ama pedig ezekkel nem élj ennyiben, és így a’ Formára nézve a' fellyebb említett Virtusok külömbözhetnek egy* mástól,

2.) Tiszta, és TVemtiszta Virtus. — Tiszta \irtus az, mellynek végben vitelére az Akaratot nem a’ testi kívánságok és hajlandóságok határozták meg, hanem maga a’Törvény. /Verntmz- ta virtus az , melynek elöhozásában 0 haszon y Jutalom, büntetés/s a' t. bele folytak. Ennek van grádusa ; mert mikor tsupán, és egyetlül a haszon volt az inditó olt 3 ez akkor Farizeusi, és Bérest Virtusnak neveztetik, és ez a legalatso* nyTabb, s tsak a’Törvényességben megállapodott neme a’ Virtusnak, a’ me Ily mellett a’ szivroszjsz; lehet, ha betű szerént jó volt is a’ Cselekedet,

j4' Kér. Virtusról vagy Kegyességről. 1