Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

sága egészszen meg van hagyva, ’s minden az ö tudtával megy végben. Ezen értelemben teszszük n»i az Istennek Szent Akaratját a’ Krisztus’ Erköltstudománnya’ fő princípiumául, és az okosság is illy értelemben fogadja azt el.

Szentnek pedig azért nevezzük az Isteni akaratot] mivel annak örökké való tzéllya lévén a’ Szentség Örökké azt tselekszi a’ mi Szent , — még azért is, bogy ezzel megmutassuk hogy a’ mi Isten Akaratjára való köteleztetésünk egyedül a’ szentségenn fundáltatik. Tisztának azért nevezzük az Isteni Akaratot] mert az Isteni Akarat Örökké egyedül isak a’ Törvényre való tekintetből akar, és tsinál mindent, nem pedig valami mellesleg való haszonból: azért is a’ mi tse- lekedeteink tökélietesen jók lesznek, ha az Isten’ tiszta szentségü akaratja lesz azoknak elóhozásá- ban a’ Fő Princípium.

Hogy pedig a’ közelebb megmagyarázott értelemben vett Isteni Szent Akarat légyen a Krisztus’ Erköltstudománnyának Fő Princípiuma megtettzik ezekből :

1.) A’ Krisztus Erköltstudománnya Vallási Erköltstudomány: úgy de , a' Vallás mindég Istent tesz fel, a' kinek akaratjának kell a’ A állás tartónak engedelmeskedni; nekem is tehát mint Keresztyén Vallást követőnek a’ Keresztyén Er- költstudományban, azon okhól hogy a’ Vallási Erköltstudomány, egyenesen az Istennek Akaratját kell fő principiumúl felvennem. — Az Okosság’ Erköltstudománnya, úgy leszsz Vallásos Er- költstudománnyá, midőn én az crköltsi törvényeket Isten’ parantsolatiúl nézem, és az Istent té- 6zem Törvényadónak: ha hát én magamnak az erköltsiségre nézve illy systemát tsináltam; abban más princípiumot fel nem vehetek magamnak való ellent mondás nélkül, mint az Istennek a*

Il6 Keresztyen hözuns. Erhöhst. III. R.