Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682
Törvények , hihnek szivekbe a’ Törvénynek tse* lekedete beíratott Rom. 3/ 14.- 15. Sőt tulajdon magunk tapasztaljuk, hogy némelly tselekedete- inken megnyugszunk, másokon pedig nyughatat- lankodunk : a’ mi meg nem eshetnék , hanemha volna hennünk, valami Törvény, mellyhez mér* vén a’ mi tselekedeteinket ezt hellyben hagynánk, amazt kárhoztatnánk. — A’ Világon mindennek van Törvénye a’ melly szerént valami munkás: az erköllsi Valóknak is kell hát Törvényeknek lenni, mellyek szerént az ö tselekedeteiknek kell igazgattatok Ha az Isten akarta, hogy az ember ö eránta, — maga eránt— 's ember társai erántbi* zonyos kötelességekkel viseltessen: bizonyossan Törvényeket is adott annak eleibe, a' mihez magát mint ö teremtése tartani köteleztetett. —Nem is volna az embernél Törvény nélkül ártalmas* sabb teremtés, a’ kit még Törvénnyel is alig lehet a’ rosztól megtartóztatni: nem lehetett hát zűrzavar nélkül, az embert Törvény nélkül hagyni. Szerzője pedig az Erköltsi Törvényeknek maga az Isten 5 mert mint a testi természetnek, és az abban lévő Törvényeknek az Isten a Szerzője: úgy az Erköltsi Világnak, és annak Törvényeinek'eredeti Alkotója nem más az Istennél. De azomban úgy teremtette az Isten az embert, hogy ő maga is magának Törvényadója lehessen, és a’ mi különös,— más esetekben a' Törvényhozó külömbözik attól, a’ kinek a' Törvény ho- zatik: de az Erköltsi Törvényekre nézve magát az Embert úgy kell néznünk mint a' Maga Törvényadóját, mivel ö olly tehetségekkel van az Istentől fel ruházva, hogy irhát maga eleibe regulát, melly az ö indulatját igazgatja, és a’ mel- lyet a’ tselekedetben követ. Az ember ezen Tör- vényhozóságát at/rovoju/aíiak nevezik, és ezen Törvényhozói tehettséggel valóban bír is ö, mellyel Q4 Keresztyén Közöns. Erhöhst. Ií. R.
