Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

hajlandóságoktól nem fügvénn egyenesben a’ maga Törvényére való tekintetből határoztatik a’ tse- lekvésre, ’s rajta a' Testnek kivánsági és az indulatok nem uralkodnak 5 ekkor az Ember erhol- Isiképpen szabad, és ebben áll az Embernek er- költsi szabadsága Jdn. 8 : 36. — Ezt az állapotját a’ Léleknek nevezzük a’ Theologiába Újjászületett Ember állapotjának, amazt pedig, mikor jnég a’ Testi kívánságoknak hatalma alatt van az Ember Ujjaszületetlen Ember’ állapotjának, Er* höltsi Szolgaságnak.

Meg kell pedig jegyezni, hogy ez az Erköltsi Szabadság a’ fellyebb említett Metaphysika, vagy Theoretika Szabadságot edgyátallyában felteszi , mivel a’ ki erköltsiképpen magát szabaddá teszi, az ezt a’ Szabadságot, az erköltsi szolgaságnak Önként való maga meghatározásából teszi eleiben: és igy a’ kettő közt választott, mert az Okosság Törvényének akar inkább engedni, mint a’ Testiségnek 5 ez a’ maga tettzése szerént való választás , és erre vagy amarra való önkén- ti meghatározás teszi pedig a’ Szabadságot. Tsu- pán tsak annyiban külömbözik hát a’ Theorétika Szabadság, a’ Praktika Szabadságtól, a’ mennyibe a’ Természeti tehettségei az Embernek kü- lömboznek azoknak alkalmaztatásától. A’ Szabadság mint természeti tehettség meg van bennünk, és ez teszi az Akaratot alkalmatossá arra, hogy magától, vagy erköltsiképpen munkálodhas- son. Ez a" természeti Szabadság roszra szinte úgy elfajulhat, mint jóra alkalmaztatható,—’s mikor

Az Erholt sis égről közönségessen* 91

(a) A’ Kánt Erköltsi szabadsága ellen, mint e’ ki a’ Theorétika Szabadságról hallani sem akar a’ Morálban némelly fontos Nehézségeket tett Ammon Neues Lehrbuch der religiösen Moral Quttinga 1800 old. ig; 19.