Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b
80 vi. Szerzetes élet. E’ kor’ vallásos buzgalmának egyik ajíatos jelenségei közé méltán számítjuk az ömnegtagadás- és magasb tökéletességre való törekvést, melly majd a fenlevö szerzetes rendek’ átalakításában, majd újabb és szigoruabb szabályé szerzetes rendek’ alakításában nyilvánult! — Századok’ emléke volt e’ korszak’ keresztény hívei előtt, és ebből megtanulták, hogy a’ szabályaihoz hő szerzetes rendek az evangélium* hirdetésére, a’ keresztény erkölcs’ emelésére, az üdvös műveltség’ terjesztésére igen hasznos és czél- szerü intézet, és ezért ragaszkodott ajtatos kegye- gyelellel a’ szerzetes élethez, mellyet korunk’ kö- zönbössége nem értvén gúnyol, midőn azon nagylelkű adományozásokra emlékezik, mellyeket a’ középkor’ hívei a’ szerzetes rendek’ megalapítása- és terjesztésére tettek! A’ szerzetes élet’ fénykora nyugaton már a’ hetedik században kezdődött és e’ korszakban még magasb fokra emelkedett, midőn azt vetélkedve áraszták el egyházi és világiak, népek és fejedelmek tisz— teletök- és jószivüségökkel. Egyik iegkedvesb tünemény volt ez időszak* keresztényeinek egy zárda’
