Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

51

rosokban is alapitattak tanodák, ’s különösen az orvosi tanoda Salernumban, a’jogtudományi Bolognában , a‘ hittan’ és bölcselkedés’ tanszékei Párisban virágzottak. A’ tudományok’ felvirágzására igen nagy hatású sorboni egylet szintén a’ XIII. században ala- píttatott Sorbon Robert párisi kanonok által. E’ társulat századokon át a’ leghíresebb tudósokat fűzte koszorújába. ♦

Mi magát a’ tanulmányokat illeti, Aristoteles’ könyve és rendszere minden egyetemben uralkodott, ’s oily magasan állott tekintélye, hogy ellene nem lön tanácsos erélyesebben felszólamlani. Azonban miután több hítelleni tanítások következtének eme pogány bölcs’ túlságos'szeretetéböl, azonnal támadtak, kik az úgynevezett „iskolai bölcsekukel szembeszállának és a’ keresztény tudományt az ö tiszta forrásából, az isteni kinyilatkoztatásból, merítették. Sok felekezetű tudósok támadtak a’ későbbi időkben ’s ezeknek vitái és vetélkedései betöltötték zajukkal az egész tudományos világot. Valóságos edző kora volt ez az értelemnek, mert csak illy tartós buzgalommal folytatott tudományos villongás és küzdelem közt fejlődhetett ki homály-’s előítéleteiből az egy ideig szunnyadó ész. Ha ennyi zaj és vita nem előzi meg a’ későbbi időket, úgy ma nem állanánk a’ tudomány’ és miveltség’ magasabb fokán. Megvan a1 mivelödés’ kifejlődésének szintén természetes szabálya, és csak Isten deríthet rögtön fényt a’ sötétségre, az emberi ész lépcsözeti mivelödés’ törvényét követi. — Euro-