Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

45 bánva tért vissza az elcsábított nagy néptömeg. A’ király nagy bünbánatja’ jeleül három napi böjtöt ren­delt sz. Péter’ ünnepe előtt, még pedig az egész nemzet által szigorúan megtartandót. Ekkint lecsendesült ugyan a’ zivatar, de első Béla király alatt újabb veszély fenyegette a’ magyar egyházat. T. i. Béla, hogy közös tanácskozással végezhetné mi jó és üdvös a’ honra, Fehérvárra or­szággyűlést hirdetett ’s minden helységből két követet hitt meg. De némelly nyugtalanok’ ingerléséből na­gyobb számmal jelentek meg a’ küldöttek, ’s Bélától ős isteneiknek áldozhatáson felül még az egyháziak- és szerzeteseknek meggyilkolhatása- ’s a’ templomok’ feldulására is követeltek engedelinet. Béla három napot kért és adott meggondolásra, de ez idő alatt a’ katonaságot is összegyűjtötte. Mivel pedig a’ bé- kétlenek a’ király’ intő szavára nem hajolván erő­szakhoz nyúlni akartak, a’ rejtett ’s készen álló fegyveresekkel őket szélyelkergettette. — E’ má­sodik veszély’ elhárítása után, kivéve Kun László alatti szenvedéseit a’ keresztényeknek, ezen egész korszakban nem támadott a’ magyar egyházat erő­sebben megizgató mozgalom. Mert bár többször egyes egyházak- és vidékeken üldöztettek is a’ ke­resztények , különösen e’ korszak’ vége felé a’ Cseh­országból berontó husszitáktól; de átalános üldözés a’ magyar egyház ellen nem támasztatott.

Next

/
Thumbnails
Contents