Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b
131 tévelyen győzelmet készítsen , az egyháziak és egyéb hívek szent erkölcsre buzdíttassanak, hogy az egyház* különösen a’ romai szék’tekintélye tisz- teltessék ’s régi fényében fentartassék. Istenes életét 1571-ben végezte. Xl-ik Kelemen pápa öt 1712-ik évben a’ szentek közé sorozta! Toskana’ egyik ős nemes családa-, a* híres Borromai nemzetségnek ivadéka, Borromaei Károly , e’ korszakban a* katholika egyháznak nagy dísze lön. 1538-ban születvén korán sejdíték aj- tatos szüléi a’ nem mindennapi elmetehetséggel a’ jámborság ’s istenes érzelmek’ fakadozásáta’ kedves gyermek’ szív- ’s elme-nyilatkozataiban. Mire volt légyen ö az isteni gondviselés’ tervében hívatva , hamar kitűnt az egyházi szertartások- és foglalkozásokhoz mutatott hajlamából. Legkedvesb gyermeki mulatozása oltárok’ készítése és az a’ körüli foglalkozás volt. És valóban már tizenkét éves korában papi öltözetet és koronát vön magára. Ek- kint Károly szíve’ óhajtását elérve jövő hivatására készült, egyiránt haladván erkölcs- és tudományban. Ezalatt 1559-ben nagybátyja IV-ik Plus emeltetvén a’ romai székre, öt Romába hívta. Itt gyorsan haladt előre az egyházi méltóság’ fokozatán egész a’ bíbornokságig. Nyolcz nappal bíbor- nokságának kihirdetése után majlandi érseknek, de olly feltétel alatt neveztetett, hogy Romában maradjon a’ szentséges atyának szolgálatára. Az ifiu 9*