Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b
126 napon Budán az ö szent jobbja nagy ünnepélyességgel és szent menettel körülhordoztatik ’s az ajtatos tisztelet végett kitétetik. Francziaországban a’ forradalom alatt a’ ka- tholika egyház’ ünnepélyei eltöröltettek. És az 1801. egyességnél fogva nyilvánosan csak négy ünnep tartatott meg a’ vasárnapokon kívül, karácson, az Úr’ mennybe menetelének, a’ szűz Mária’ mennybe felvételének és minden szentek’ ünnepei. Azonban XVIII-ik Lajos a’ katholika egyháznak szokásos ünnepeit ismét külső tisztelettel is meg- üllni parancsolta. E’ korszakban jelesen különös gondját fordítá az egyház a’ szent beszédekre, mellyek nemcsak vasárnap, hanem ünnepnapokon és a’ szent böjtben tartatnak. Legújabban pedig a’ nagy böjtben missiók- vagyis nép lelki gyakorlatokat a’ meghűlt buzgóság’ élesztésére az egyház’ fő pásztorai igen czélszerünek találták. Ezen a’ nép’ üdvének munkálására jótékonyan ható lelki gyakorlatok — missiók — hazánkban is az ország’ herczegprimásainak föpásztori rendeléséből az esztergomi főmegyében létesítettek és jelesen Budapesten két éve már hogy ezen nép lelki gyakorlatok Missio név alatt a’ hívek’ lelki épületességére megtartatnak, inelly üdvös czélra az országban levő szerzetes rendek önként ajánlkoztak. És azért tekintvén ezen missiók’ czélját, ’s más egyházak- különösen Francziaországban feltűnt eredményeit,
