Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b
123 sót és magyarázatát. 2. az egyház’ egységének és békéjének helyreállítását. Végre 3. a’ papság’ és a’ nép’ erkölcse- ’s fegyelmének reformját.— A’ pápai követek’ elnöklete alatt elhatároztatott, hogy minden ülésben előbb a’ hitbeli kérdések, azután az erkölcs és fegyelmi reform tárgyaltassék. — Következő ülésekben a’ katholika hit’ egyes ágazataival összeütköző állításai a’ protestánsoknak kárhoztattak ’s a’ katholika egyház’ tanítása határozottan kijelentetett. De békeségesen sokáig a’ tridenti egyesült atyák nem tanácskozhattak, mert a’ smalkaldi háború kiütvén, a’ nyolczadik ülés után Bononiába átköltöztek, tartván a1 protestánsok’ üldözésétől. Ott kétszer ült öszve az átköltözött zsinat. III—ik Pá/pápa meghalálozván III—ik Gyula pápa’ meghívására 1551. és 1552-ben folytatta — totl a’tridenti gyülekezet’s hat ülést tartott. Azonban Németországban újabb zavarok támadtak, mert a’ protestánsok milsem tekintvén a’tridenti zsinatra, fegyverrel akarták kivívni vallási követeléseiket. Es így másodszor is cl kellett oszlatni a’ zsinatot. Végre IV—ik Fiús pápa 1562-ben újra egybegyüj- lötte a’ keresztény világ’ püspökeit és kilenczülés tartatván 1563-ban befejeztetett. Öszvesen tehát huszonöt ülést számlált a’ tridenti zsinat. Magyar- ország’ püspökei közül a’ 18-ik ülés után megjelentek Draskovics György pécsi püspök mint Ferdinand király’ követe, Dudics András tinnini, és
