Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

103 visszaélései egyes szerzeteseknek gyakoribb pa­naszra adott alkalmat. Mint ezt a’ konstanczi és baseli zsinatok’ története mutatja, az egyházi rend és szerzetesek’fegyelme megtágult, mellyböl több­ször botrány következett. És azért nemcsak a’ fen- álló tekintély’ ellenei, hanem sok jólelkü világi— és egyháziak szívből óhajtották a’ józan értelem­ben vett reformatiót, melly által a’ katholika egy­ház’ felvirágzását és javát reméllették. Ekkint mi­dőn illy átalános kívánat közepette ’s a’ kor’ szel­lemének kedvezve Luther a’ visszaélések ellen fellépett, a’ nélkül hogy a’ katholika hit’ alapjait egyenesen megtámadná, könnyű volt követők- és helyeslőkre találni. Ha ö egyszerre a’ romai pá­pának Istentől nyert hatalmát, vagy az anyaszent- egyliáz’ csalhatatlanságát ’s a’ szentségeket meg­támadja , bizonyára kevesebb szerencsével dicse­kednék reformatiója és igen sokat kezdetben eli­degenített volna 5 kik véletlenül követve Luthert, nem is sejditve sodortattak a’ tévely’ örvényébe! A’ bölcsészeti sőt a’ bittanodákban két fele­kezetibe oszlottak a’ tanárok, az egyik a’ fenálló és régibb rendszert védte, mig a’ másik a' régiebb úgynevezett iskolai tanárokat és azok’ tanítási rend­szerét gúnyolva, az újabb és szabadelvüebb tan­rendszert néha a1 rajoskodásig pártolta. Jelesen az ifjúság, melly nagy zajjal követte tanárai példáját. — Luther ez utóbbiakhoz tartozván, hitbeli ver-

Next

/
Thumbnails
Contents