Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

94

mányok’tanulása ’s az egyházi rend tűzetett ki ne- kie hivatásul, de ő a’ jogtant és a’ világi életet inkább kedvelte, és Párisbana’ bitújítókkal szövetkezett, ’s ezért Frankbont elhagyni ’s egyik városból a’ másikba bujdosva kénytelenítetett keresni menedéket. Később Schweiczban Basel kantonba érkezvén kiadta könyvét, mellyben tévedései ’s a’ katholika bit elleni tanításai foglaltatnak. Genf volt Kálvin’ hitújítási merényleteinek színhelye, hol ö új tanát hirdetni ’s egyházát állapítni kezdette.

Mint Luther Márton, úgy Kálvin János is csak a’ szentírásra hivatkozott ’s a’ szent atyák- és hagyományt elvetette. Genfben az Úr’ oltárát össze- törelte! a’ szent képek a’ templomból erőszakosan kihányattak. Azonban Halvin' uralmát a’ genfiek megsokalván elüzetett, és ö Strassburgba vonulván hittanár és szónok lett ’s egy özvegy asszonyt nőül vett. Később barátai eszközlötték Genfbe visz- szahivatását. Itt ö nemcsak a’ vallásbeli, de a’ polgári ügyekben is a’ legnagyobb uralmat és befolyást gyakorolta, olly annyira, hogy ki tanítása ellen felszólamlani bátorkodott, azt nagy veszély érte. Grünet Jakab, mivel Kálvint és tanácsát zsarnoknak nevezte, halálra ítéltetett. Többen általa száműzettek, egykori barátját pedig Servet orvost, a’ sz. Háromságról irt könyve miatt máglyára ítélte és megégettette ! Szigorát egész haláláig folytatta, melly történt 1564—ik évben. Kálvin