Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

90 a’ zárdái életet és szüzességet esküdt apáczát fe­leségül vett, kivel több magzatokat nemzett. Látván a’ császár több német fejedelmeknek Luther’ tanításáhozi ragaszkodását, ismét birodal­mi gyűlést hirdetett 1529-ben ’s a’ dolgok’ álla­potát a’ jövő egyházi zsinatig változatlanul fentar- tatni parancsolta; de ezen határozat ellen óvást tettek’s protestáltak több Lutherhez állott fejedel­mek, és ez időtől protestánsoknak is ne­veztettek Luther’ követői. 1530-ban pedig Augs- burgban a’ birodalmi gyűlésben hitelveiket a’ csá­szárnak bemutatták és azért ágostai vallást követőknek is hívattatnak. — Luther köve­tőinek harcza a’ császár és katholikus fejedelmek­kel ideiglenesen legalább az 1555-ben kötött val­lási békével megszüntetett. A’ katholika egyház pedig a’ tridenti szent zsinatban Luthert, tanítását ’s követőit egyházi átok alá veté, ’s mint eretnekeket a’ hivök’ egy­ségéből kizárta. III. Luther' tana. Első nyilvános fellépése Luther-nek a’ leg­főbb egyházi tekintélynek megtámadása volt, mert

Next

/
Thumbnails
Contents