Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b
86 1510. Romába küldetett, hol a’szent város mélyen meghatotta. Ajtatosan járult szent Péter' templomába ’s az LV oltárán alázatos szívvel mutatta be a’ szentmise-áldozatot, és ajtatosságában annyira megindult, hogy önmagában felsohajtana : Vajha szüléim’ lelkiért itt mutathatnék most az Urnák áldozatot! De Luther változékony természeténél fogva Roma’ magasztos képét hamar elfelejtette, ajtatos érzelmeit pedig nemsokára gyűlölet és bosz- szú váltotta fel. — Visszatérvén, tanári hivatalán kívül egyházi szónok és gyóntató atya’ tisztét teljesítette. Mint az előbbi korszakban láttuk, Roma az egész kereszténység’ központja és a’ hívők’ajtatos tiszteletöknek tárgya lévén, a’ hívők’kegyeleténél fogva a’ szent város’ dísze és emelkedése az összes kereszténység’ díszének és emelkedésének tekintetett, és azért a’ hívek minden időben szívesen áldoztak Roma’ szükségeinek ’s főleg a1 szentséges atya’ fölsegéllésére. Ezen ajtatos jó- tevöségre hivatkozott X-ik Leo pápa, hogy a’megkezdett nagyszerű Pétertemplomának építését olly fénnyel bevégezhesse, minőt az egész kereszténység’ közös atyjának Jézus’ helytartója és Péter’ székének méltósága kivánna.Es azért teljes búcsút engedett mindazoknak, kik az anyaszentegyház’ rendelete szerint bűneiket töredelmesen megbánván és meggyónván sz. Péter’ templomára adakoznának. Albert, mainczi érsek , megyéjében a’
