Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

80

engedelmességet közvetve megtagadni. — Páris- ban a‘ parlament’ nevezetes része a' Jansenistákat védte és a’ király által parancsolt elfogadását a' pápai levélnek jegyzőkönyvükbe igtatni vonakodtak. Azonban Xl-ik Kelemen pápa újabb pápai levélben kárhoztatta a* Jansen’ barátjainak állításait. És a* király’ parancsára nemcsak az egyesek, hanem a’ parlament is a’ pápai bullát elfogadta. — Megújult ismét a’ vitatkozás Quesnel hittudósnak 1671-ben nyomatott, illy czímü munkája által „erkölcsi elmélkedés az ujtestamentomfelett." Ezen könyv nagy kenettel íratott és igen számos olvasókra talált és sokáig forgott már a’ hívek* kezei közt, mielőtt abban veszélyes tévtanokat rej- leni észrevették. De szigorúabb vizsgálat után kitűnt, hogy Quesnel’ könyve Jansen’ szellemében íratott, és azért Xl-ik Kelemen pápa száz és egy állításait 1713. Unigenitus=Egyszülött nevű bullájában kárhoztatta. Föhibáját Jansenwak sajátjává tette, t.i. hogy az isteni malasztnak az emberi akarat ellent nem állhat. Melly állítás az emberi akarat* szabad közremunkálását kizárja. A’pápai levelet nemcsak a* párisi Sorbona — hittudósok egyesülete — hanem néhány püspökök is egész terjedelmében elfogadni vonakodtak. XIV Lajos egy nemzeti zsinatot akart ezen versengés feletti tanácskozásra egybehíni, de 1715-ben meghalálozott. A’ XV-ik Lajos’1 kiskorúságának ideje alatt kormányzó orleani herczeg