Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

61

A’ JEZSUITA KEND’ ALKOTMÁNYA ’S CSELEKVŐSÉGE.

Első keletkeztében már megkülönböztette magát Jézus’ társasága az ez ideig fenálló szerzetes rendektől az által, hogy egyenesen az akkori viszonyok’ és irány’ felfogásából indult ki, sz. Ignácz rendének alapításában. A’ reformatio az anyaszent- egyház’ és a’ romai pápa’ Istentől nyert hatalmát megtámadta, és ennek felibe az egyéniség’ akaratát, azaz minden embernek egyes tekintélyét állította. Szerinte a’ pápai és egyházi hatalom alá hajlás rabszolgaság volt. És így Luther a’ tekintély ellen harczolt és az egyéni akaratot magasztalta, ’s annak törvényes korlátáit lerontotta. Szent Ignácz ellenkezőleg az emberi akaratnak a’ felebb valók irányában tökéletes alárendelését, jelesen a’ szent szék iránti teljes engedelmességet és odaadást tette alkotmánya’ talpkövéül. Szerinte a’Jezsuita rend’ tagjának akarata tökéletesen az ö elöljáróinak kezében volt, és így az ezer és ezrekből álló, az egész világon elterjedt Jezsuita-rendet egy legfensöbb akarat, az ö Romában lakozó generálisának akaratja kormányozta, és ebben rejlett