Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

43

változott, és így azon viszonyok gyérültek, mely- lyek a’ romai püspököknek gyakoribb közbejöttét szükségeltéit.

A’ tridenti szent gyülekezet kitűzte világosabban a’ püspökök’ kötelességeit és jogait, mint a’ romai széknek is egyes egyházakrai hatáskörét. Még a’ katholikus fejedelmek is mindinkább függetlenítették magokat Romától a’nem szorosan vett egyházi ügyekben, sőt egy némellyek a’ legfőbb felsöség1 jogánál az egyházra nyomasztó befolyást igényeltek. — Illy előzmények után ártalmasán hatott a’ romai szék’ tekintélyére az, hogy magából a’ katholika egyháznak kebeléből keletkezett, ki Péter’ utódainak legfőbb pásztori hatalma és tekintélye ellen feltámadott, t.i. Hontheim Miklós a’ trieri érsek’ helyettes püspöke 1763-ban Justinus Febronius álnév alatt a’ romai pápának törvényes hatalmáról írt könyvében, az eddig tiszteletben tartatott és minden időben elismert pápai hatalmat az egész katholika világ’ hívei és püspökei felett el nem ismerte, hanem csak felsöbbségét’s mintegy rangbeli elsőségét, és egyébben is alig tulajdonított több jogot a’ romai széknek mint egyes prímás oknak. Könyve nagy zajt okozott, mert tudományos tollal készült, noha Hontheim munkája nem eredeti, mivel ö Dupin' könyvéből merítette okoskodásait. A’ mint XIII—ik Kelemen pápa Hontheim’ könyvéről értesült, azt mint veszélyest és a’ katholika hit’ elveivel ellen-