Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

11

Nem rögtön , csak lassankint terjedett nemzetünknél az üdvös tanítás; elsők valának szerencsések megismerkedni az evangéliumi derűvel — mennyire történetlapokban feljegyeztetett — Bulcsúd és Gyula vezérek, kik Konstantinápolyban — Cedrenus és Zonaras szerint — megkereszteltetvén, nagy ajándékokkal és patriciusi czímmel tiszteltettek meg; ’s hogy terjeszthessék hónukban a’ hitet , bizonyos Hierotheus nevű szerzetest is vittek magokkal. Azonban Bulcsúd ismét visszatért hamis isteneihez, ’s a’ csatában elfogattatván, kivégeztetett. De Gyula hű maradt, ’s leányát Saroltát is keresztény hitben nevelte. Cedrenus állítja ugyan, hogy az említett szerzetes férfiú többeket megtérített légyen: de miután ennek nyomaira nem találhatunk, úgy látszik hogy Erdélynek határin apostoli működése túl nem hatott: sőt magában Erdélyben sem buzgólkodhatottnagy sikerrel, mivel erről akár honi, akár külföldi Íróinkban elegendő adatok nem találtatnak. Minden, mi Hie- rotheus-nak tulajdonitathatik, legfelebb Sarolta’ és a’ nem magyar ajkú nép’ megtérítése lehetett; mert, hogy még ez ideig a’ magyarok pogány vallásukat követték, Porphir egykorú iró bizonyítja : „hogy Magyarország a’ keresztséget még fel nem vette.“ Ezek szerint, mennyire a’ történet’ fonalán visszamehetni a’ múltba, Géza vezér alatt hirdette— tett először hazánkban a’ mennyei ige; ’s nékijutott a’ dicsőség, nyers ’s pogány őseinkkel a’ keresztény hit’ szelídítő malasztját megizleltetni. Szent