Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b
22 ui. Folytatás. A’ magyar anyaszentegyház is jelen századunkban több küzdelmeket és üldözéseket szenvedett. Szent István ’s az utána következő királyok az egyházi rendet nem csak javakkal és kiváltságokkal megajándékozták, hanem egyszersmind az ország’első statusává és így az ős alkotmány’egyik talpkövévé tették. A’ reformatio a’ katholika egyháznak honunkban e’ fényes jogállását, mint máshol, irigy szemmel nézte és sérelmet vélt abban, hogy a’ protestáns egyházak ollyatén jogokkal nem bírtak. És azért valahányszor a’ protestánsok vallásuk érdekében fölkeltek, mindannyiszor a’ magyar egyházi rend’ jogait megtámadták. Azonban a’ megadatott szabad vallási gyakorlat után, midőn a’ kedélyek csillapultak ’s a’ külön vallású polgárok békés viszonyban éltek, magok a’ protestánsok közül azok, kik az ős alkotmány’ fentartásaért buzogtak, az egyházi rendnek jogállását nem csak tisztelték, hanem védelmezték is. Mert ezek jól felfogták, hogy ha az alkotmány’ egyik alapköve megingattalik, az egész romlásnak indul. Azonban 1825-től kezdve polgári életében Magyarországnak egy újító ellenzék keletkezett, melly, mint a’
