Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

19

Poroszországnak — noha uralkodója és többsége protestáns vallású — lakóinak mégis nevezetes része katolikusokból áll, különösen a1 Rajna’ vidéke- és Posen tartományában. És így már e’ helyzetnél fogva korlátolt volt a’ katolikusok jogállása. Később II—ik Fridrik’ politicája- és türelmi szellemétől, — mellyel a’ státusvallás’ igényeit a’ katholika egyház’ jogállásával egyesíteni iparkodott, — utódjai eltértek ugyan, legalább egy részben , de azért a’ katholika egyház iránt több jeleit adták méltánylatuknak. Minek a’ bonni egyetem ’s több a’ nép’ nevelésének előmozdítására szolgáló tanintézetek tanúságai. De mind a’ melleit ö a’ Protestantismus’ túlnyomósága mint az udvarnál mint a’ status’ külső tisztviselőinél a’ katholika egyháznak állását naponta nyomasztóbbá tette.

A’ római szék, melly mindenkor magasztos feladatának tekintette , a’ nyomott ’s főleg nem- katholikus fejedelmek alatt élő katholikus hívek’ lelki szükségei és érdekeire különös figyelmet fordítani, el nem mulasztotta a’ berlini udvarnál a’ katholikusok’jogai mellett közbejönni; de bár Hardenberg’ emlékezetes mondata szerint : „könnyű Romával egyezkedni, csak őszintén járuljanak a’ munkához ,u III—ik Vilmos alatt nem gátolhatta olly rendszabályok’ életbeléptetését, mellyek a’ katholika egyháznak sérelmesek voltak. Különösen a’ püspökök’ szabad választását az udvar befolyásá2*