Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

14

gedtetett meg Bonaparte’ parancsából. Később 1808-ban az ajtatos hívek’ fájdalmas örvendezése közt Romába vitettek és sz. Péter’ templomába pompával eltakaríttattak.

Utóda VII. Plus pápának kormánya kezdetén kedvezőbb állapotot nyert ugyan a’ franczia egyház, de sokáig nem örvendhetett e’ kedvezőbb állásnak; mert Napoleon politikai czéljainak elérésére olly áldozatokat követelt a’ sz. atyától, mely- lyeket ö mint Péter’ utóda nem teljesíthetett. Különösen harczba kívánta bonyolítni keresztény híveivel, kiknek ö közös főpásztoruk és atyjuk volt, ’s kik a’ romai birodalmat meg nem támadták ’s kik hűséggel ragaszkodtak Jézus’ helytartójához; sőt a’ franczia egyházat tettleg függetlenítni törekedett az egység’ központjától! Mit midőn VII—ik Pins pápa meg nem engedhetett, a’ franczia sereg Romában sok erőszakoskodásokat követett el, ’s a’ szentséges atya’ hív alattvalóiból többen, minden természeti és köz jog ellenére a’ francziák által kivégeztettek, templomok megszentségtele- níttettek ’s maga a’ Jézus’ helytartójának méltósága gúnyképekkel illettetett. Ennyi kicsapongás és istentelenség a’ vallásos érzelmeket élénken szo- morítá, miért is a’ szent atya a’ fentebbi bűnben részeseket egyházi átok alá vetette a’nékie Istentől adott hatalomnál fogva. Azonban ezen fenyíték nemcsak nem ébresztette fel Napóleont igazságo