Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

122

sőt máskor is, midőn az egyház’ állapota és a’ hívek’ szüksége kíván, hirdetnek a’ szentséges római pápák.

VII.

Egyházi fegyelem.

Mit Üdvezitönk a’ magas!) tökéletességre törekvőknek követésül ajánlott; mire az Apostolok önpél- dájokkal intették az egyház’ szolgáit; mi a1 kereszténység’ zsengéjétől minden időben mint önkéntes megtagadás ’s magasb tökélesülés, a’ katholika egyházban nagy becsben tartatott és gyakoroltatott; mit a’ későbbi korszakban sz. Péter’ utódai’s egyes egyházi zsinatok szigorúan megtartandó törvénykint sürgettek , de mi átalánosan különféle akadályok miatt meg nem szilárdulhatott; azt sikerült VII—ik Gergely pápa’ megtörhetlen buzgalmának az egész római katholika egyházban megalapítani: értjük a’ papi nőtlenséget.

Rég közössé vált ugyan már a’ hívek’ óhajtása, hogy az Ur’ szolgái, mint kik magas!) tökéletesülésre szent hivataluknál fogva kötelesek, tartnák meg magokat a’ házas élettől. Mert mindenkori meggyőződése volt a’ katholika egyháznak, hogy bár a’házasságot szentség méltóságra emelte Üdvezitönk, a’szüzesség és nőtlenség tökéletesebb állapot. És midőn napról napra növekedett száma a’ szerzeteseknek,