Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 3. 4. kötet (Pest, 1851, 1852) - 680b

templomokkal, miket lelkesedéssel utánoztak. Ekkint a’ keresztes hadjárás által jött divatba a’bizanczi építésmód, melly szerint az egyházai hajó vagy kereszt alakjában, melly felett egy magas holt emelkedik, épiték, annak jellemzéséül, hogy a’ hívek sz. Péter' hajójában és Jézus"* keresztjében egyesülve törekednek a’ felettük boltozott mennybe! Azonban a’ németek közt az úgy nevezett góth Ízlés csakhamar más alakot adott az Istenházainak. — A' góth ízlésű magasra nyúló tornyozat, az egyenesen égbe emelkedő szellem és vágyat képezte. A’ benső szende árnyazat- ban a’ hit’ titkainak szentséges mélységét akarta e kor kijelenteni, mellyet t. i. embernek egész világában látni soha nem lehet, sz. Pál bizonyítása szerint. A’ hit’ szentséges titkainak kell szivünkben felmele- gítni a’ szent érzetet. Ez ugyan a’ hitnek megértése- és magyarázatából következik, de mégis érzékenyebben hat a’ hívőkre, ha a"* láthatlan és megfoghatlan titkok némileg érthelölegesen elünkbe ábrázoltainak. Illy meggyőződés ömlik át a’ góth építéseken. Ezen felül e’ kor' szent helyeiről és templomairól el lehet mondani, hogy ezek benső és külső alakjokban az ajtatos népnek nem csak buzdításul, de tanúságúi szolgálhattak és a’ közönségnél valóságosan imádsá- gos könyveket pótoltak. A’ tizenkét oszlop a’ tizenkét apostolt ábrázolta, az alapkő pedig Üdvezítönket, majd a' négy evangélistákat a' kar és templom' hajója közti négyszegben képezte magának az ajtatos nép. Az eredendő bűn, a' vízözön, a’ szentek’ és hit