Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 1. 2. kötet (Pest, 1845) - 680a

88

legyen-e Istennek színe előtt, titeket inkább hallgatni, hogysem az Istent ?“ Ez isteni ihletés szülte meggyőződés-’s elvhez hűn ragaszkodván, meg nem ingattattak fenyegetések, nem sötét börtönökbe záratás által; olly buzgón hirdetvén Jézus’ tanítását, hogy naponta növekednék a’ hívőknek serege. A’ főpapok, Írástudók ’s a’ népnek vénei társulván a’ Saduceusokkal, felingerlék a’ népet; ’s első, ki vérrel pecsételte szent hitének igazságát , ’s arróli meggyőződését, sz. István vértanú volt. Ki midőn Jézust nemcsak a’nép, hanem a’ papi gyülekezet előtt is hirdette, a’ fellázadt néptől megköveztetek Sz. István’ halálával kezdődött a’ keresztény hit’ vértanúinak ama nagy lánczolata, mellybe ugyan az első három századon át legtöbb vértanú főzetett, de melly később le, egész jelenkorunkig elnyúlik. Mert nincs idő, mellyben itt, vagy amott hű keresztények nem vérzettek, ’s az egyház nem üldöztetek Ugyanakkor egész Jerusalemben üldöztettek a’ hívek, olly annyira, hogy az apostolokon kívül mindnyájan elhagyván a’ sz. várost, Judaea és Samaria tartományokba széledtek.

Majd Sauf vezérlete alatt keletkezett u- jabb förgeteg a’ keresztények ellen; de ezt hamar eloszlatta a’ Saulra, leszállóit mennyei fény, melly őt a’ kereszténység’ üldözéséhől Jézus