Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 1. 2. kötet (Pest, 1845) - 680a

60

ott elmenendő Péternek , ha csak árnyéka is, érne valakit közülök, nyavalyáiktóli megszabadulásuk végett.“ Az égnek illy fényes tanúsága mellett könnyen elhihetni, mi az apostolok1 cselekedeteiben mondatik. „Azonban mindig inkább növekedők az Urban hivő férfiak1 és asszonyoknak száma.“ Az evangélium1 hirdetését olly szerencsés hatással folytatták tovább az apostolok, hogy már a’ közellevő városokból nagy sokaság gyülekeznék egybe annak hallására. Meg- rettenté ez a’ nép’ véneit és fejedelmeit; ’s az isteni magvat első csirájában meggátolandók, a1 keresztények ellen kegyetlen üldözéseket támasztottak. De minő kicsiny ’s gyáva az emberi erő isteni végzés ellenében; kitűnt ez, mint e’ jelen úgy más számtalan esetben. Mert épen ezen üldözés , melly az isteni mag’ kiirtására czélozta- ték a’ megvakultak1 véleménye szerint, az evangéliumnak Jerusalemen kivül megkezdett hirdetésére szolgált alkalmuk Az üldözés1 félelmétől elszéledt hívek t. i. mindenfelé hirdették a1 halottaiból feltámadt Jézust, ’s általok rövid idő alatt betelt Judaea és Samaria az Isten1 igéivel: „azalatt azok, kik eloszlottak vala, körüljárának, hirdetvén az Isten’ igéjét.“ Mig az üldözés1 förgetege egyrészről vészteljesen nehezedett a1 megtértek1 keblére , azalatt megvigasztalá ’s dicsőité