Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 1. 2. kötet (Pest, 1845) - 680a

35

mesterük’ szellemét, később is János’ tanitványi- nak vallották magokat. Jézus megkereszteltetése által magas hivatásába mintegy felavatva, ’s mennyei tanúság által messiási méltósága bébi- zonyittatván , mielőtt e’ szent tisztét cselekvőleg megkezdené, negyven napra elvonult a’ pusztába , miként ez Judaeában akkoron divatozott. Elvonult, hogy e’ tettel magát embernek is hi- zonyitná; nem pedig, mint valamelly emberi tanító, hogy csöndes magányban készítse tervét, mert ő az örök atyának bölcseségéből öröktől fogva merítette tudományát. Elvonult azért is, hogy példát adna, minő készülettel illik járulni az Isten’ igéjének hirdetésére. Itt a’ rósz lélektől megkisértetett, ismét példájával tanítván minket: imádság, bojt ’s az Istenben helyzett bizodalom által legyőzni a’ világ, test’ és az ördög’ incsel- kedéseit. És igy lépett ki a’ nyilvános élet ’s szent működés’ nagy terére.

u

3 *