Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 1. 2. kötet (Pest, 1845) - 680a
158 szeretetét beplántálta csecsemőjének szivébe, ’s mit anyja’ tejével szítt be, azt később sem tudta feledni. A’pogánybölcseknél hiába kereste Jézus" nevét, ellenben a’ manicheusok felekezete keresztény egyházból szakadt ugyan el, de Jézus’ nevét ajkokról szüntelen hangoztatták, ’s ez okból lett hive Ágoston. A’ szónoki tanszék Milanóban épen megürült, ’s ezt, miután mondott beszédével ékesszólását bebizonyította, el is nyerte. Ekkor Ambrus ült a’ milánói püspöki széken, kinek ékesszólása Róma ’s egész Olaszhonban, sőt a’ legtávolabb részekre elhatott; ’s ím itt, a’nélkül, hogy sejditené, közeledett az igazság’ forrásához, — Jézus egyházához. — A’ kíváncsiság ösztönéből meghallgatta a’ hires püspököt, tőle nem valamit tanulandó, hanem hogy megítélhesse ékesszólását: váljon érdemes e’ a’hírre, melly őt szárnyain felemelte? Eleinte a’ külcsín, az előadás, és nyelvékesség bájolta meg őt, magával a’ beszéd velejével mit sem törődvén; de később már a’ tárgyról is kezdett elmélkedni ’s meggyőződni, hogy a’ katholika egyház’ tanítása igaz lehet. Azonban naponta hűlni kezdett e’ felekezet iránti vonzalma, főleg miután tudásvágyát leghíresebb tanárjuk sem tudta kielégíteni. Anyja’ közbenjárására Ambrus püspök Ágoston megtérítésében buzgólkodott, ki mindinkább meggyőződni