Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 1. 2. kötet (Pest, 1845) - 680a

26

gyermeket. Nyolczadnapra Mózes* törvénye szerint köriilmetéltetett.

Neveztetek pedig a’ zsidó == jesua szótól, melly iidvet jelent, Jézusnak, azaz „üdvezitő“ nek, hogy neve által is tudatnék , mi czélja lenne küldetésének ; t. i. „az emberi nem’ üdvezitése, melly nevezetet adá neki az angyal, mielőtt méhben fogantatnék. ’S ez elnevezés’ származtatása jobban megfelel Jézus’ egész küldetésének, mint bármelly más származtatás. Később a’ görög Kqim „kenem“ szótól Krisztusnak, azaz „megkent“ nek hivattaték, mivel a’ zsidóknál a’ próféták, papok és királyok fólkenettek; Krisztus pedig nemcsak próféta ’s az uj szövetség’ papja, hanem egyszersmind Isten’ országának királyja! — A’ törvényszabta idő betelvén, felvivék Jézust szüléi Jerusalembe, hogy bemutatnák őt az Urnák. Ez alkalommal az Istenben helyzett hit ’s bizodaloin- nak édes jutalmát nyerte meg az istenfélő öreg Simeon , ki rég várta Izrael’ vigasztalását, ’s a’ Szentlélektől biztosítást nyert, hogy „meg nem fog halni, mielőtt látná az Ígért Szabaditót;“ ki is felkarolván a kisded Jézust , áldá az Istent, mondván: „most bocsátód el, Uram, szolgádat igéd szerint békességben; mert láták szemeim a’ tőled küldött Üdvezítőt.“ ’S a’ bensőiéi megihle- tett szent férfiú, ki legyen a’ gyermek, ’s minő