Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 1. 2. kötet (Pest, 1845) - 680a
142 eloszolván, magokkal vivék a’ zsinat’ határozatait, híveiknek kihirdetendők. A’ második közönséges zsinat Constantiná- polyban 381. évben tartatott. Okot adott erre Macedonius, ugyanezen főváros’ püspöke, ki a’ sz. Lélek’ természetéről hirdetett tévtana által a’ katholikus híveknek nagy botrányára volt. Az egyházi béke’ és az apostoli hitnek védelmére ’s a’ tévtan’ kárhoztatására Theodosius császár a’ keleti egyház’ főpásztorait egybegyüjtötte. Ezen zsinatban Macedonius tévtanával elkár- hoztalott ’s a’ katholika hit a’ sz. Lélek’ istenségéről világosabban meghatároztatott. Nestorius constantinápolyi patriarcha’ tévtana nagy mozgalmakat szült a’ görög egyházban, sőt a’ polgári társaság’ nyugalma is fel— háboritatott. A’ kedélyek’ lecsendesitésére, a’té- vely’ meggátlására egyedüli eszköznek tekintetvén a’ közönséges zsinat: Coelestin római pápa’ megegyezéséből II—ik Theodosius császár Ephesusba az egész kereszténység’ püspökeit meghívta. Itt a’ fenemlitett patriarcha’ tévtanára kárhozat mondatott, ’s egyszersmind püspöki székéből elmozdittatván, zárdába küldetett. Negyedik közönséges zsinat Chalcedon városában tartatott, Leó római pápa’ követeinek elnöklete alatt. Eutyches tanítása által keletI
