Körmöczy Imre: A keresztény hit 's egyház' történeti kifejlése 1. 2. kötet (Pest, 1845) - 680a

24

bér hó’ 25-d., a’ görög pedig január hó’ ti-d. üli Jézus’ születésének dicső napját. Rejlik kétségkívül illy egyszerű , mégis érdekes és közönségesen bevett hagyományban olly erkölcsi bizonyosság, melly egyéb bizonyítványok’ hiányában megnyugtathat, annyival inkább, mivel bizonyára tudni vágytak az apostolok ’s tanítványok ama szerencsés napot, mellyen az emberi nem’megváltásának isteni munkája megkezdetett, ’s főleg Jézus’ fölfeszitése után Máriával bővebben társáig— ván, tőle és Józseftől megtudhatták azt; ’s ez egyszerű igazság sértetlenül szállhatott át apáról fiúra, miglen a’ feledékenységtől megóvta a’ hívek’ ájtatos buzgalma , e’ nevezetes nap’ emlékét szent ünnepélyességgel megülvén. A’ hely, hol a’ megígért Szabaditó született, Judaeának varosa Bet- lem volt, mint jövendöltetett a’ próféta által: „És te Betlehem, Juda’ földje, semmiképen nem vagy legkisebb Judának fővárosai között, mert kebeledből jő ki a’ vezér, ki az én népemet, Izraelt , kormányozandja.“